Amíg nem volt gondunk a gerincünkkel hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez csak az idősek betegsége. Sajnos ma már szinte népbetegség, köszönhetően a kevés mozgásnak és a rengeteg ülőmunkának. De nézzük meg közelebbről hogyan is néz ki a gerinc.
Törzsünk vázát a gerinc adja, gerincoszlopunkat 33-35 csigolya alkotja: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farokcsigolya. A keresztcsonti és a farokcsigolyák összecsontosodtak.
A csigolyákat egymással ízületek és szalagok kötik össze, a porckorongok által pedig porcosan kapcsolódnak egymáshoz. A felső nyaki csigolyához a koponya, a keresztcsonti csigolyákhoz pedig a medencecsontok kapcsolódnak.
A gerinc magába foglalja és védi a gerincvelőt, mely a koponyától a medencéig ér. A gerincvelőből kilépő idegszálakból formálódnak az ideggyökök, melyek a csigolyák között kétoldalt lépnek ki és haladnak tovább a végtagok felé.
Gerincünknek jellegzetes görbületei vannak, melyeket a testsúly és az izmok húzó hatása alakít ki. A nyaki és ágyéki szakasz lordotikus, a háti szakasz pedig kyphotikus. Ezek teszik lehetővé a rugózó mozgást, a teherbírást és a stabilitást. A görbület sagittalis síkú eltérése , azaz a görbület fokozódása vagy elsimulása panaszok okozója lehet. A gerinc frontális síkú elhajlása (scoliosis) is gerincpanaszokat okoz.
Testtartásunkért nemcsak a gerinc, hanem izmok is felelnek. Az ellentétesen működő izmok harmonikus egyensúlya felelős a helyes testtartásért. Izomdiszbalansz következtében egyes izmok elgyengülnek, mások megrövidülnek, ennek következményeként rossz tartás alakul ki, melyet előbb vagy utóbb a gerinc csontos elváltozásai is követnek.
Ezért nem csak abban az esetben kell gyógytornászhoz fordulnunk, ha már kialakultak a panaszaink, hanem érdemes megelőző jelleggel gyógytornázni járnunk.
Balla Dóra gyógytornász írása